Az egyszerűségnek megvan az a varázsa, hogy látni hagyja a lényeget. A lényeg pedig szerintem az, ami igazi, valódi, természetszerű. Ilyen volt Encike ruhája. Egyszerű. Mégis elbűvölő. Ahogyan Encike is benne 🙂 Ilyen volt az is, ahogyan örültek egymásnak Lórival, amikor találkoztak. Olyan igazi. Az egymásra nézések. A nevetések. Az őszinte pillanatok. Még az ültetési rendjük is ilyen volt, amin – bevallom – régen mosolyogtam ilyen jót (megjegyzem, mérnök emberekről van szó 🙂 ). Encike és Lóri esküvője egyszerűségében, őszinteségében és természetességében volt teljes.
